Az oktatási mozgalom 2022-23-as eseményei idején a nevelés-oktatásban dolgozók, a diákok, a szülők, és az ország jövőjéért aggódó állampolgárok tíz- és százezreivel mutattuk meg a hatalomnak, hogy van egy határvonal, amelyet nem léphet át.

Mi a Tanítanéknál szeretnénk meggyőződni arról, hogy Magyarországon soha többé nem kell senkinek ilyen hatalmi erőszakot elszenvednie, és nem kell ilyen súlyos árat fizetnie, ha felszólal a jogaiért és a következő nemzedékért. Szeretnénk elkezdeni a gyógyulási folyamatot – visszaadni a mozgalom áldozatainak méltóságát.

Ehhez feltétlenül szükség van arra, hogy emlékezzünk ezeknek a bátor embereknek a kiállására, kockázatvállalására és a változásban játszott szerepére. Pedagógusként most azt akarjuk megtanítani az egész társadalomnak, hogy a demokrácia alapköve az állampolgárok ellenállása az önkénnyel szemben. 

Rövid távon kezelendő problémákról tárgyaltak a Tanítanék képviselői az oktatásirányítás szereplőivel – a megbeszélések egyik legfontosabb üzenete a társadalmi részvétel erősítése volt.

A június 3-i egyeztetéseken azokra a kérdésekre koncentráltunk, amelyek sürgős, néhány napon, legfeljebb héten belüli beavatkozást igényelnek. Ennek ellenére a tárgyalások így is két-két órán át tartottak: délelőtt Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével egyeztettünk a Tanítanék Mozgalom képviselőiként, délután pedig Lannert Judit miniszterrel folytattunk megbeszélést a Civil Közoktatási Platform és az Oktatói Hálózat képviselőinek társaságában.

Meg kell tudnunk, hogy mi történt. Kik döntöttek. Kik szenvedtek kárt. És mit kell megváltoztatni ahhoz, hogy mindezek soha többé ne történhessenek meg a magyar oktatásban.

Az elmúlt évtizedben felhalmozódott méltatlanságok, jogkorlátozások és mindenekelőtt gyermekellenes döntések tízezrek életét érintették. Azokét a pedagógusokét, akik ma is pereskednek jogellenesnek tartott elbocsátásuk miatt. Azokét a diákokét, akiknek a politikai tiltakozás első élménye könnygázas rendőri fellépés volt. Azokét a családokét, amelyek azt tapasztalták meg, hogy az oktatás ügyében megszólalni nem állampolgári jog, hanem kockázat.

Ezért az oktatási rendszerváltásnak fő szakpolitikai feladata mellett az igazság helyreállítását, kimondását, kimondatását is jelentenie kell. Szükség van erkölcsi helyreállításra, a kizökkent időt helyre kell tolni.